Közvetlenül a tartalomra
Finn Külügyminisztérium

A Millenium Youth Camp tudományos tábor jövőre is várja a fiatalokat - Finn Nagykövetség, Budapest : Aktuális

FINN NAGYKÖVETSÉG, Budapest

Kelenhegyi út 16/A
1118 Budapest XI, Hungary
Tel. +36-1-279 2500
E-mail: sanomat.bud@formin.fi
Magyarul | Suomi | English | Svenska |  |  | 
Normál betűméretNagyobb betűméret
 
Hírek, 2013.12.05.

A Millenium Youth Camp tudományos tábor jövőre is várja a fiatalokat

December 15-ig még van idő jelentkezni a Millenium Youth Camp tudományos táborba. Kedvcsinálóként közreadjuk egy magyar résztvevő, Tóth Imola beszámolóját:

Mikor 2012 szeptemberében a középiskolai biológiatanárom Dr. Ölveti Klára tanárnő először beszélt nekem a Millenium Youth Campről és Finnországról, álmodni se mertem volna, hogy egy évvel később majd én mesélhetek róla másoknak, mint olyan diák, aki ténylegesen eljutott az ezer tó országába, és egy hetet kiváló tudósokkal és lelkes, zseniális diákokkal tölthetett.

Na de térjünk vissza az elejére! A biológia tanárom tudta rólam, hogy érdekel a biológia, és azt, hogy magabiztos középfokú angol nyelvtudással rendelkezem. Ez elég volt az elinduláshoz.

milleniumA Millenium Youth Camp egy olyan természettudományra és technológiára összpontosító tábor, melynek keretében 60 szerencsés diák egy hetet tölthet Helsinkiben, mely során kiemelkedő tudású szakemberekkel és hasonlóan kiváló fiatalokkal kutathat és dolgozhat együtt érdeklődési körének megfelelően.

A pályázati procedúra első részében egy kb. 12 oldalas jelentkezési lapot kell kitölteni az interneten, angol nyelven. Itt főleg motivációt, esetleg a korábban elért eredményeket és az érdeklődési kört kell röviden leírni. A jelentkezés témához kötött: tíz előre felsorolt kategóriából lehetett választani, mint pl. alkalmazott matematika, biotechnológia, klíma és klímaváltozás, energia, víz, újrahasznosítható energia. A választott szakterület határozza meg a diák csoportját a táborban és a témához köthető szakemberekkel dolgozik majd együtt.

Én az élelmiszer-tudomány és élelmiszer-technológia (Food Science and Food Technology) csoportba jelentkeztem. Azért döntöttem úgy, hogy ezt a csoportot választom, mert 13 éves koromban lisztérzékenységet állapítottak meg nálam, ami kisebb sokként ért. Motivációként azt írtam, hogy szeretném az ételallergiások életének minőségét javítani, különösen a glutén érzékenyekét. A célom, hogy rugalmas, változatos megoldásokat találjunk számukra, kimutassuk és lecseréljük a problémás tételeket az étrendjükben, valamint hogy bemutassuk a mindennapi nehézségeiket a társadalom azon részének is, akik közvetlenül nem érintettek ezekben a betegségekben. Ötletként egy fiataloknak/tinédzsereknek szánt, illusztrált táplálkozási útmutató összeállítását vetettem fel. Megfogalmaztam még egy „glutént forrás nélküli” (no gluten source) növénytermesztési koncepciót a glutén érzékenyek táplálkozási igényeinek alapján, ami az alternatív, alapvetően gluténmentes növények (pl. köles, hajdina, kukorica, cirok) termesztését jelenti elsősorban a mérsékelt éghajlati övben. A lehetőségeket a tápérték figyelembevételével, a fenntartható fejlődés és mezőgazdaság szempontjából értékeltem.

A pályázók közül a 200 legjobbat választották ki, akik továbbjutottak a második körbe, ahol már komolyabb feladatot kellett teljesíteni. Egy önálló, szigorúan két oldal terjedelmű, két részből álló esszé írása volt a feladat, a végén pontos irodalomjegyzékkel ellátva.

A pályázat első részében az ipari forradalom előfutáraként a mezőgazdasági forradalmat neveztem meg, mely szintén Angliából indult ki és népességrobbanáshoz vezetett. Megemlítettem az egyes növényvédő szerek megjelenését, fejőgépek alkalmazását Skóciában, az első aratógépeket. Kitértem még a jövőbeli kilátásokra 2050-ig terjedően. Ezek arra mutatnak, hogy várhatóan az egy főre jutó élelmiszermennyiség némileg továbbra is növekedni fog, ezt kíséri az állati eredetű összetevők részarányának növekedése az étrendben. A népességnövekedés rátája mérséklődik, az elérhető élelmiszermennyiség nő. Ez szerencsére ellentmond a Malthus-féle katasztrófának, de vannak azért nyilvánvaló problémák: az elérhető élelmiszer egyenlőtlen eloszlása, pazarlás, a hatalmas mennyiségű hulladék, és a tengeri ökoszisztéma hihetetlenül gyors pusztulása.

A második részben egy földrajzi régiót kellett kiválasztani, és ennek a régiónak a fenntartható fejlődésére kellett ötleteket bemutatni. Magyarországon belül szűkebb hazámat, az Alföldet – mint több régióra kiterjedő, nem is teljesen homogén egységet – választottam, ahol átlagon felüli mezőgazdasági potenciál párosul százados termelési tapasztalattal. Egy fenntartható helyi élelmiszergazdálkodásnak a haszonállatok és a termesztett növények biológiai változatosságán kell alapulnia. Ötletként két gazdag fehérjeforrás: a szója és a csicseriborsó nagyobb mennyiségben való termesztését említettem meg szakmai eredményekre támaszkodva. Végezetül egy diagramot szerkesztettem, ami érzékelteti, hogy ellentétben az egyre dominánsabbá váló állati eredetű élelmiszerekkel, Magyarországon a növényi eredetű zsiradékok fogyasztásának elterjedése minőségi átalakulást tükröző jelenség.

A második fordulóra beküldött önálló pályamunka után kb. egy hónappal levelet kaptam, melyben az állt, hogy sajnos nem engem választottak, DE várólistára tettek - tehát még van remény. Telefonos interjút kértek tőlem, melynek időpontját e-mailben egyeztettük. Természetesen fogalmam se volt, hogyan kell egy ilyet megfelelően lebonyolítani és arról se volt sejtelmem, hogy mit fognak kérdezni.

Az interjú során a munkám részleteiről érdeklődtek, ezzel egy időben, gondolom, felmérték a tájékozottságomat a témában, a szakmai kommunikációs képességemet és a mindennapi angoltudásomat. Később kaptam az e-mailt, hogy bekerültem, szinte el se hittem, hogy két hónap múlva már repülővel Helsinki felé fogok tartani.

Finnországot lehetetlen szavakba önteni, annyira gyönyörű. Nem biztos, hogy valaha lett volna rá lehetőségem, hogy Helsinkibe utazzak, de most már biztosan tudom, hogy még visszatérek. A tábor röviden összefoglalva életem legjobb hete volt. Meglátogathattam Finnország két legjobb egyetemét, a Helsinki Egyetemet és az Aalto Egyetemet. Csoportmunkám keretében laboratóriumokba is eljutottam és gyárlátogatásra is mehettem (Valio, Finnország első számú tejtermék gyártó cége) ahol a menedzsmentbe és kutatás-fejlesztésbe is bepillantást nyerhettem. Az egyetemek és az ott dolgozók meghatározó szerepet töltöttek be a saját tanulmányi pályán megválasztásában, és a Helsinki iránti vonzalmamban. A felsőoktatási tanulmányaim tervezgetésének eredményeképpen arra jutottam, hogy a Helsinki Egyetemen szeretnék mesterszakot végezni, amire van lehetőség angol nyelven. De ez még a jövő zenéje, mindenesetre az biztos, hogy amit az ott töltött hét keretében megtanultam, az örökké a tulajdonom lesz.

Nem hagyhatom említés nélkül az ínycsiklandó finn ételeket, melyeknek köszönhetően három kilóval többet nyomtam egy hét után. A szállás és a kiszolgálás is felülmúlta minden várakozásomat, Helsinkit pedig nagyon szép urbánus, de egyúttal ’zöld’ és tiszta városnak találtam, ahol minden bizonnyal kellemes az élet.

Finnországi tartózkodásom során nemcsak a tanulmányaim tisztázódtak bennem, hanem az is, hogy milyen jó egy olyan tudományos közegben lenni, amelyben az emberek tesznek a fenntartható fejlődésért és fontos számukra a Föld jövője, ugyanakkor egyszerű, életvidám diákok, akik előtt ott áll az egész élet, tele lehetőségekkel és élményekkel.

Mindenki, akit ott megismertem jó barátom lett, és nem múlik el nap azóta sem, hogy ne beszélnék velük. Már a következő találkozónkat szervezzük, annyira hiányoljuk egymást.
Végezetül köszönettel tartozom a Nagykövetségnek és a magyar tudományos közegnek (Élet és Tudomány) az érdeklődésükért.

Ahogy Salinger mondaná a Zabhegyezőben: „Soha se mesélj el semmit! Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.”

Tóth Imola

A táborról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

 

Az oldal nyomtatása

Utolsó frissítés 2013.12.05.


© Finn Nagykövetség, Budapest | Kapcsolat